2015. február 9., hétfő

Kapcsolatok

A kapcsolatok életünk legjelentősebb tapasztalatai és élményei, legyen az baráti kapcsolat, házasság vagy szerelmi kapcsolat. Mindaz amit önmagunkról tudunk kapcsolataink által tapasztaljuk meg. Mégis úgy gondolom, hogy semmi nem okoz több fájdalmat, szenvedést, tragédiát, mint az aminek a legnagyobb öröm forrásának kellene lennie: a kapcsolataink. És ennek az az oka, hogy semmit sem teszünk önzetlenül. Minden kapcsolatba úgy lépünk be, hogy azt kérdezzük magunktól mit nyerünk belőle és amikor nem kapjuk meg amit elvárunk odébbállunk. Ezért igyekszünk mindig piacképessé tenni magunkat és háttérbe szorítani személyiségünk azon részét, ami mások számára nem vonzó. Kapcsolatainkban kereskedünk, üzletelünk, játszmázunk, kompromisszumokat kötünk. Valamit valamiért: Én ezt adom neked, te meg azt adod nekem. Pl.: „Nem fogok így öltözni, ha te rendet raksz magad után!”
Szóval mindent megteszünk, hogy „életünk épülete” ne maradjon üresen. Míg így teszünk, nem beszélhetünk csak cserekereskedelemről. Rá kell jönnünk, hogy míg elhibázott indokokkal létesítünk kapcsolatokat, nem tudunk senkit magunk mellett tartani. A kapcsolat lényege nem az, hogy miféle haszonhoz jutunk, hanem csakis az, hogy mi mit adunk hozzá, és hogy azt mennyire hitelesen tesszük, és egy pillanatra sem tagadjuk meg valóságos énünket. És ha valóságos énünk nem elegendő vagy nem elég vonzó a másik számára, akkor hagyjuk elmenni. Egyszer valaki úgyis be fog térni „életünk épületébe”, aki hiteles énünket is elég vonzónak fogja találni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése