Vannak emberek akik azt vallják, hogy az az igazi megbocsátás, ha a sérelmeket úgy vesszük, mintha meg sem történt volna. Aztán van az a fajta "megbocsátás", amikor szóban megbocsátunk, de legbelül még mindig ott a tüske, ott maradt a fájó, bántó érzés.
Nem lehet, hogy akkor mégsem bocsátottál meg neki? Megfordult már a fejedben, hogy azért nem tudtál megbocsátani, mert amit tett olyan érzéseket indított el benned, esetleg olyan oldaladra világított rá, amit Te magadban sem tudsz elfogadni és megbocsátani? És ha el tudod fogadni, hogy mindezt te teremtetted meg tapasztalás végett, akkor nincs is kinek megbocsátani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése